Axayácatl azték uralkodó
gigatos | február 16, 2022
Összegzés
Axayácatl (-tl, suffix’) (1450-1481) mexikói huey tlatoani, I. Moctezuma utóda és II. Moctezuma apja. Neve a „vízimaszk” fogalmához kapcsolódik, a Corixidae családba tartozó tavi rovarhoz, amelynek petéiből készítik az ahuahuatli nevű ételt, amely egykor Mexikó völgyében gyakori volt.
Korai évek
Axayacatl II Atotoztli hercegnő és unokatestvére, Tezozómoc herceg, Itzcóatl fia, Moctezuma Ilhuicamina és Itzcóatl unokája volt.
Moctezuma utódja volt, testvérei a huey tlatoani Tízoc és Ahuízotl voltak. Cuauhtémoc huey tlatoani nagybátyja és Moctezuma Xocoyotzin és Cuitláhuac apja.
A hatalomra kerülés
Fiatalkorában katonai képességeivel elnyerte a születő birodalom politikájának olyan fontos személyiségeinek kegyeit, mint Nezahualcoyotl és Tlacaélel, akiknek köszönhetően Moctezuma halálakor ő lett az utódja, annak ellenére, hogy testvérei közül ő volt a legfiatalabb, ami időnként konfliktusokhoz vezetett velük.
A Tlatelolco elleni polgárháború
Uralkodása alatt, 1473-ban Moquihuix tlatoani Tlatelolcót azzal vádolták, hogy rosszul bánt egyik feleségével, a mexikói nemesség egyik tagjával, és bitorolta a hatalmat, ezért a tenochkák hadat üzentek, és véres csata következett, amelyben a Tlatelolcók vesztesen elbarikádozták magukat a Templo Mayorban, ahonnan a legyőzött és Axayácatl által megölt Moquihuixot ledobták a lépcsőn. A szomszédjukkal és legközelebbi szövetségesükkel való konfliktus valódi indítéka a kereskedelem volt, amelyet a Tlaltelolcasok ellenőriztek. Az esemény miatt Tlatelolco elvesztette autonómiáját, és magas adót vetettek ki, valamint mexikói uralkodót.
Új területek uralma
1475-ben a Cuetlaxtlan tartománybeli Matlatzinca fellázadt, és Axayácatlnak ismét le kellett gyűrnie. A matlatzinca volt az uralkodó nyelv Mexikó államban, Michoacán keleti részén, Guerrero északi részén és Morelos egyes részein. Axacáyatl hódításának fontos következményei voltak Közép-Mexikóban, mivel a matlatzinca nyelv a nahuatl rovására hanyatlani kezdett.
Axacáyatl további hódításokat is végrehajtott, de kudarcot vallott a szervezett purépechákkal (taraszkokkal) szemben, akik 1470-re seregeikkel a mai Mexikó középső részébe nyomultak előre, ezért Axacáyatl úgy döntött, hogy támadást indít ellenük. A hadjárat jól indult, 1477-ben több várost is meghódítottak a Toluca-völgyben, de valamikor 1478 és 1479 között, amikor a velük szemben álló utolsó város, Xiquipilco ellen nyomultak, a Purepechák heves ellenállásába ütköztek: 10 000 harcosuk 24 000 aztékkal szemben. Taximaroa-nál egy egész napig dúlt a csata, a Purepechák nem vonultak vissza, és sok mexikói nemes, valamint a Hármas Szövetség sas harcosai estek el. Axacáyatl maga is súlyosan megsebesült a lábán, majd hónapokig tartó eredménytelen gyógyulás után, még Tenochtitlanban meghalt.
A mexikóiak veresége átütő volt, és csak néhány ezer túlélőnek sikerült visszatérnie Tenochtitlanba – mintegy 20 000-en meghaltak vagy fogságba estek, szégyenletes módon elmenekültek, és a Purepecha egészen Tolucáig üldözték őket. Az aztékok soha többé nem indítottak újabb nagyobb hódító hadjáratot a Purepecha ellen. 1480-ban Axayácatl soha nem tudta kiheverni megalázó vereségét, mindössze Tochpan tartomány (ma Tuxpan, Veracruz) hét fővárosát sikerült elfoglalnia.
Őt idősebb testvére, Tízoc Chalchiuhtlatona követte a trónon.
Axayácatl a művészetekben
Mint minden korabeli nemes, Axayácatl is a legjobb műveltséggel rendelkezett, és mind az idő tudománya, mind a költészet érdekelte. Kifaragatta a Napkövet, és legalább két verset írt, az egyiket Ycuic Axayacatzin, Mexico Tlatoani (Axayacatl, Mexikó ura éneke) címmel, amely kritikusai és testvérei elleni védekezés, a másikat pedig Huehue cuicatl (Az öregek éneke) címmel, amely a Purepecha elleni vereségéről szóló siratóének.
Cikkforrások
